Pedagógus nap után egy nappal!

Próbálok úgy tenni, mintha sosem akartam volna pedagógus lenni! A pedagógus mivoltomat mindig arra fogtam, hogy bestiális balszerencsém volt ezért lettem tanító! Pedig igaz! Eszem ágában sem volt, hogy tanítólegyek! Minek is lettem volna az? Apám s anyám az volt, láttam tőlük eleget, meg különben is elég jó a jobbkezem ahhoz, hogy jó grafikus legyek, jó a térlátásom, átlagtól jobbak a reflexeim, tökéletes alany vagyok arra, hogy F.1. pilóta legyek. – Nos! Életem leg királyibb három évét töltöttem a Sárospataki Comenius Tanítóképző főiskola hallgatójaként, mint Szentirmay növendék! Dipi után „félig disszidálni” akartam a nagy vízen túlra (természetesen tanítani vártak) maradtam, és életem másik legkirályibb három évét töltöttem az Egri Ho Shi Minh Tanárképző Főiskola rajz szakán! Tehát mégsem leszek tanító én egy Kishonthy növendék, na ne nevessünk már!!!! Életem harmadik legkirályibb három évét töltöttem a SzegediJózsef Attila Tudomány Egyetem PEDAGÓGIA szakos hallgatója Nagy J. Csapó B. növendékeként! Hivatalos végzettségem is a pedagógia lett. Itt vége mondhatnám, de nem így történt. Ez olyan se veled, se nélküled viszony lett a pedagógia tudományával. A későbbiekben szerencsémre összehozott az élet olyan tanár nagyágyúkkal, mint Mihály O. Beracskai Z. Mérő L. Bizonyára vannak többen is ilyen sorsfordító tanárszemélyiségek, de nekem ezek az emberek jutottak. Bocsi a többiektől, de itt és most csak sorsfordítókról írok. Sárospatakon tanultam meg ábrázolni, kitölteni a rajzlapot. Egerben tanultam meg festeni, Szegeden lettem pedagógus! Na jó egy kicsit túloztam, de közben lehettem volna pl ügyvéd is, de a szegedi csoporttársaim sokkal bulisabbak voltak J J J!

Kedves kollégák! Most már mindenki tudja, hogy miért kerültem a pályára? Nem bántam meg!!! J

Pedagógusnap után egy nappal azt kívánom mindannyijuknak, sose bánják meg, hogy ezt a pályát választották!